Nappali lepkék térképezése Magyarországon a Természeti Örökségünk Alapítvány koordinálásában.
Apatura iris (Linnaeus, 1758)
nagy színjátszólepke
Szinoníma: Papilio iris
A hátulsó szárnyának fonákján végigfutó széles, fehér szalag belső oldala majdnem egyenes, csupán külső oldala ugrik ki fogszerűen az m3 ér mentén. Alapszíne feketésbarna. Az elülső szárny harántsávját alkotó fehér foltok sora meg-megszakad, a szemfoltot felül és kívül egy-egy fehér petty határolja. Hátulsó szárnyán a harántsáv teljes, a szemfoltot vörös gyűrű veszi körül, a szárnyak fekete szegélye mögött szennyesfehér, elmosódott ívek sora látható, amelyeket a szárny belseje felé, s főként a hátulsó szárnyon, nagy, fekete, háromszögletes foltok kísérnek. Csak a hím irizál ibolyáskéken, olykor tiszta kéken, a nőstény nem, ez utóbbi alapszíne is melegebb barna. Elülső szárnyának fonákja részben ibolyásbarna, a fehér rajzolat kiterjedtebb, a szegély szürke, a szemfolt kerete vörös, a fekete írisznek kék pupillája van. Hátulsó szárnyának fonákján a fehér harántsávot belülről keskeny, kívülről széles kávébarna-bíborvörös csík kíséri, amely pirosba, majd szürkébe megy át. A szemfolt apró, színei olyanok, mint az elülső szárnyon, a tőtér és a belső szegély szürke.
Változékonyság: a hímek irizálásának mértéke változó.
Védettség: természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Natura 2000 és a Vörös Könyvben szereplő faj.
Méret: 60-70 mm.
Repülési idő: június-július.
Általános elterjedés: egész Európában elterjedt, az északi és a déli területekről hiányzik. Keleten Kínáig és Koreáig hatol. Egész Európában megritkult és veszélyeztetett.
Magyarországi elterjedés: valamikor hegy- és dombvidékeken általánosan elterjedt faj volt. Mára főként az Északi-középhegységre és az Alpokaljára szorult vissza. A Dunántúli-középhegységben erősen megritkult.
A hernyó zöld, sárga pontokkal és oldalvonalakkal, feje kékeszöld, fehér vonalakkal, rágói vörösek, „szarvacskái” elöl kékek.
Tápnövény(ek): fűz-fajok (Salix spp.).
Hasonló faj(ok): Apatura metis, Apatura ilia