A homlok sötétbarna, a tarkó és a vállak halványsárgák, a tor sötétbarna. A potroh sötétbarna-szürkésbarna gyűrűs. Az egész testet sűrű szőrzet fedi, mely a potrohon hosszabb és valamivel durvább, a fejen és a toron bársonyos. A lábak is sűrűn szőrösek. Az elülső szárny töve sötétbarna, a tőteret egy halványbarna és egy sötétbarna sáv határolja, amelyek nem futnak ki az elülső szegélyig. A szegélytér és a középtér nagyobb része hamvasszürkén – sőt egyes példányokon fehéresen – behintett. A nagy, feltűnő pávaszem fekete, piros vagy rózsaszín, fehér és barna színű gyűrúkből, illetve foltokból áll. A külső harántsáv széles, hullámos, illetve zegzugos. A csúcstér, valamint a szegélytér külső sávja kávészínű. A kávészínű sávot belül sárgás sáv kíséri. A szegélytér többi része barna. A hátulsó szárny színe és rajzolata megegyezik az külsőével, azzal a különbséggel, hogy a tőtér nem sötétbarna, nincsen hamvasszürke behintés, és a belső és külső harántsáv enyhén hullámos és halvány. A fonák markáns, mind az elülső, mind pedig a hátulsó szárnyon a tőtérben sötétbarna sáv húzódik, mely a hátulsó szárnyon erősebb és megtört. A szárnyak túlnyomó része – az aránylag keskeny szegélytér kivételével – hamvasszürke behintésű. A külső harántsáv hullámos kettős sáv; az elülső és a hátulsó szárnyon hasonló. A testet alul finom, dús sötétbarna szőrzet fedi. Az igen rövid rojt sárgásbarna.

Változékonyság: nem nagyon változékony, alapszínének árnyalata változhat.

Védettség: természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Méret: hím: 100-104 mm, nőstény: 110-145 mm.

Repülési idő: április-június, fénycsapdára nagy tömegben is repülhet, falon vagy oszlopon lévő, nagyteljesítményű lámpák alatt több egyedét is lehet számolni.

Általános elterjedés: a Mediterráneumtól és Közép-Európától Iránig terjedt el.

Magyarországi elterjedés: mindenütt előfordul, főként gyümölcsösök közelében.

Vöröses petéit a nőstény a tápnövényre helyezi. Kifejlett hernyója eléri a 12 cm-t. Színe zöld, oldalain sárga hullámos vonal fut. Szelvényenként hat, élénkkék, jól fejlett szemölcse van, ezeken néhány szőrszál áll. A háti szemölcsök egyes szőrei bunkóban végződnek. Az 1. torszelvényen csak négy szemölcs van. Fehéres légzőnyílásait vörösbarna gyűrű veszi körül, és ugyanilyen színűek a torlábai is, valamint a haslábak végei. A tavasz végétől elsősorban gyümölcsfákon, főképpen szilván, körtén, almán és dión él, és ezek törzsén és ágain szövi barna, szürkésbarna, kemény gubóját. Barna bábjának fekete szárnytokjai vannak. Áttelel, néha többször is.

Tápnövény(ek): alma-fajok (Malus spp.), körte-fajok (Pyrus spp.), csonthéjas magvú gyümölcs-fajok (Prunus spp.), fűz-fajok (Salix spp.), szil-fajok (Ulmus spp.), nyár-fajok (Populus spp.), kőris-fajok (Fraxinus spp.), dió (Juglans regia).

Hasonló faj(ok): Saturnia pavoniella